Lipták László

színész

2006 óta csapatunk tagja

Zenél, hangszere a cajon és énekel…

2006 óta csapatunk tagja, Ő is a “Kell egy csapat” előadásban tűnt fel először.Színészként és koreográfusként is találkozhattatok Vele. Sokoldalúságát leginkább úgy lehetne érzékeltetni, hogy örökmozgó, egyszerre több dolgot tart keze alatt,színészmesterséget és táncot tanít fiataloknak, nálunk színész, de aktívan tréningezteti a hozzánk újonnan érkezőket is felkészítve őket mindenre amivel  színészettel kapcsolatban találkozhatnak.
Mindemellett zenél, hangszere a cajon és énekel. Gyakran plakátjaink kiötlője is.

Munkái

2007. március 9.
Kell egy csapat — Sándor Pál és Mándy Iván művei alapján, színházi önéletrajz és végrendelet
2008. július 18.
Némá de Levente — romantikus mesejáték
2011. október 11.
Müller Péter: Szemenszedett igazság —bűnügyi komédia – Kapitány, a rendőrség vezetője
2014. április 29.
Örkény István: A borék-vígjáték-Várhegyi, alezredes, kórházparancsnok
2014. október 21.
Örkény István: A borék és Egypercesek-játék két felvonásban
2014. június 28.
Legjobban vágyom a mézízű sorsra”zenés- verses játék az SZTE Kulturális irodája által meghirdetett Akrosztichon pályázatra érkezett pályaművekből-alkotó,zenész
2015. április 28.
Márton László: Lepkék a kalapon – rémbohózat – Baán Viktor
2015. június 27.
“Míg szívemben körbeérsz”verses játék az SZTE Kulturális irodája által meghirdetett Akrosztichon pályázatra érkezett pályaművekből- alkotó,zenész

Márton László: Lepkék a kalapon

Egy régi szép történet elevenedik meg a színpadon legalábbis, a 19. századvégi nyitóképünk, amit bemutathatunk, ezt ígéri, balsejtelmünk azonban fokozatosan kap erőre, miközben figuráink életre kapnak. Aprólékos lélektani ábrázolásra azonban nincs idő, úgy ahogy a valóságban sincs már, bohózatunk színpadán sincs, ebben a törékeny porcelánvilágban a fokozatosság helyett sebes fordulatokkal bontakozik ki a szerelmi háromszög, a világfájdalom, a melodráma, az infantilizmus s mindezekhez bizonyos mellékszálak is gyorsan felzárkóznak. „KLÁRI Megállj csak, jön a Radiszló, majd ő lesz az új apukád, és lerágja mind a két füledet! MARIANN Nincs is Radiszló!” „STIFTER Amibe lábukat rakták? Micsoda szokás! Kultúrember nem kiengedi magából a disznót, hanem rázár ajtót, és oktatja, neveli.” Az a világ látható ebben a bohózatban, amit Isten kalapjának nevezünk. Szereposztás: Spangenberg Radiszló, császári és királyi korlátnok: Kosztolányi József Baán Olga: Rácz Tamara Baán Viktor: Lipták László Baán Márta: Péterffy Andrea Baán Mariann: Vecsernyés Viktória Baán Klári: Molnár Kinga Baán Mili: Nógrádi Claudia Baán Gábor, vizgyörki lelkész: Papp Péter Tax Iván, bocsári földbirtokos: Gargya Balázs Stifter Adalbert, orvos: Spitzer Jenő Dahó Sámuel, vizgyörki néptanító: Tóth Csongor Pillér Gábor, bocsári parasztlegény: Hardi Csaba Rozgonyi, terménykereskedő: Németh György Attila Dahó Ágnes: Bene Barbara Díszlet-jelmez: SZESZ-Délikert Színház Plakátdesign: Szögi Tamás Fény-hang: Horváth Attila Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra Rendező: Varga Norbert Prev123Next... tovább

Örkény István: A Borék és Egypercesek

I. felvonás: Örkény István: A borék Örkény egyfelvonásos vígjátéka, az emberi gyarlóságok és a szabálykövetés egymásnak feszülésétől izgalmas játék. A katonának sokféle szabályt kell betartania, de ebben a darabban, egy honvédkórházban csak egyet: rendnek kell lennie minden körülmények között! Ki kell-e bújni , ki lehet e bújni a szigorú katonai szabályok alól hogy mégis Ember maradhass? A szerzői útmutató szerint egy magyar honvédkórházban játszódik a történet Budapest ostroma alatt. Az egészségügyi őrmester, a közlegény, a hadnagy, a főhadnagy, az alezredes, valamennyien a kórház raktárkészletét leltározzák… …azonban hiány van… Szereposztás: Tordai, egészségügyi őrmester: Hadzsy János Várhegyi, alezredes, kórházparancsnok: Lipták László Tóth, főhadnagy: Gyekiczki Balázs / Gargya Balázs Borz, hadnagy: Tóth Csongor Suták, közlegény: Spitzer Jenő Prev12Next PrevNext II: felvonás: Örkény István: Egypercesek A második felvonás keretét a „minimítoszok” vagyis az 1968-ban megjelent Egyperces novellák adja. Az Egyperces novellák a második felvonásban természetesen egyfajta válogatás, egyik rendezőelvük, a hosszú forma felől a rövid forma felé (1947-1968), a másik a témák felvonultatása, bemutatása, szó lesz emlékezésről, tragikusságról, menetelésről, halhatatlanságról, álmokról, öltözőkről, értelemről, arról hogy vagyunk, holdrakétáról, virágokról, meggymagról, öregemberről. Játsszák: Gyekiczki Balázs / Gargya Balázs, Hadzsy János, Lipták László, Nógrádi Claudia, Spitzer Jenő, Tóth Csongor Díszlet-jelmez: SZESZ-Délikert Színház Fény-hang: Horváth Attila Zenei montázsok: Spitzer Jenő Plakátdesign: Tóth Mihály és Gyekiczki Balázs Plakátfotó: Kondor Alexandra Rendezőasszisztens/súgó: Kondor Alexandra Rendezte: Varga Norbert Prev12Next... tovább

I. Szegedi Levendula Napok: “Legjobban vágyom a mézízű sorsra”

A Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) zenés, verses játéka az SZTE Kulturális Iroda által kiírt Akrosztichon pályázatra érkezett pályaművekből. Az előadás egyik különlegessége, hogy hangfelvétel készül róla, a másik hogy egy állandóan mozgó és gyarapodó versíró közösség bőséges táplálékkal látja el a játszókat, zenészeket, alkotókat, tehát sok új vers is bemutatásra kerül. Műsorunk irodalom, koncert és színház, közös találkozási pontja kíván lenni. Elhangzanak az Akrosztichon pályázat versei: Pigniczki Daniella, Bártfai Csaba, Csaba Eszter Anna, Géczi Gergő István, Ficzere Ágnes, Szvoboda Zoltán, Balogh Gyula, Sléder Welli Noémi, Kiszely Katalin, Tóth Noémi, Mayer Szilvia, Megyeri Csilla, Dóra Dominik, Adankó Edina, Miksi Zoltán, Tisóczki Péter, Sárközy András és Varga Edina tollából és még József Attila, Varró Dániel, Szabó Lőrinc, Ady Endre versei, a játék és a zene segítsége szerint. Szereplők, játszók, zenélők, alkotók: Bartók Gary, Hadzsy János, Lipták László, Jeney Luca, Péterffy Andrea, Varga Norbert Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra Rendezte: Varga... tovább

Örkény István: A borék – vígjáték

Örkény egyfelvonásos vígjátéka, az emberi gyarlóságok és a szabálykövetés egymásnak feszülésétől izgalmas játék. A katonának sokféle szabályt kell betartania, de ebben a darabban, egy honvédkórházban csak egyet: rendnek kell lennie minden körülmények között! E szabálykövetés drámai események sorozatát indítja el, hiszen ha a katonaság lényegileg nem más, mint a minél hatékonyabb parancsok és szabályok betartatása, hogy ne gondolkodjon a katona, akkor meg kell tanulni túlélni az Embernek ezt a szituációt. A parancshoz a szabályhoz való ragaszkodás indítja el az összes konfliktust, ugyanakkor ez vet ágyat a groteszknek, a komédiának, a tragédiának. Ki kell-e bújni , ki lehet e bújni a fenti szabály alól hogy ember maradhass? Létezik-e olyan út ami be is tartja a szabályokat meg nem is? Nem lehet csak egy kicsit másképp csinálni,kicsit elnézni dolgokat hogy könnyebb és jobb legyen? A szerzői útmutató szerint egy magyar honvédkórházban játszódik a történet Budapest ostroma alatt. Az egészségügyi őrmester, a közlegény, a hadnagy, a főhadnagy, az alezredes, valamennyien a kórház raktárkészletét leltározzák……azonban hiány van… Szereposztás: Tordai, egészségügyi őrmester: Hadzsy János Várhegyi, alezredes, kórházparancsnok: Lipták László Tóth, főhadnagy: Gyekiczki Balázs Borz, hadnagy: Tóth Csongor Suták, közlegény: Spitzer Jenő Prev12Next... tovább

Müller Péter: Szemenszedett igazság

Bresse városában gyilkosság történik, ám a látszólag egyszerű ügyet szinte lehetetlenné válik felgöngyölíteni: a bírók egyre fogynak, a város lakói napról-napra többet hazudnak. Aztán megérkezik vidékre az igazsághoz görcsösen ragaszkodó Revalier, aki korán átlátja helyzetét: „kötelességteljesítés közben meghalni dicső dolog…de meghülyülni?”- teszi fel a kulcskérdést. Amíg ő mindenáron kitart a „bűnös” keresése mellett, a körülötte lévőknek megvan a véleménye a helyzetről: De Frillet: És hiába meggyőződés, hiába sajtó, és a legszélesebb körű agitáció: az állampolgárok közönyösek, és tudja, mit mondanak?… Hogy Párizsnak nincs szeme! Kapitány: Itt nem lehet létezni!…Úgy élünk, mintha meg sem születtünk volna! Csak nyögünk, ábrándozunk, oszt elmúlik az egész! Vauden: No de honnan tudjam, mi az igazság, ha maguk örökösen változtassák itten? Koch: Heti 30 fran fizetésből az ember nem tud véleményt kialakítani. Ahhoz vagy nagyon fiatalnak kell lenni, amikor még semmi sem számít – vagy nagyon öregnek, amikor már mindegy. A tragédia és a komédia a mindennapokban is kéz a kézben jár, így nem csupán az igazság, de az ember természetéről is elgondolkodik a Szegedi Egyetemi Színház Müller Péter bűnügyi komédiáját felelevenítve. A társulat a Szemenszedett igazság segítségével folytatja a kísérletezést: mivel a felvonultatott élethelyzetek és kapcsolatok is színesek, úgy az előadás műfaja is változatos. A komédiától indulva, a comedia d’ell artén keresztül vezet a történet az abszurd játék felé. A SZESZ előadása hasonlítani akar az élet kuszaságához, csúfolódásaihoz, pofonjaihoz. Habár a színház csak egy szeletet tud ebből az életből kiragadni – ez a szelet a legsűrűbb és legkonkrétabb kíván lenni. Még akkor is, ha kacsint a nézőnek; és kérdez: Vajon megéri-e egy hozzánk közel álló ügyért hagyni, hogy széthulljon magunk körül minden? Győzelem-e így... tovább

Kell egy csapat – színházi önéletrajz és végrendelet

Kell egy csapat színházi önéletrajz és végrendelet Mándy Iván regényének (A pálya szélén) és Sándor Pál filmjének (Régi idők focija) felhasználásával a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) „Kell egy csapat” c. előadását 2007 márciusában mutattuk be. Edzésterv: Minarik Ede mosodás igazában csak szenvedélyének, a labdarúgásnak él, az üzlet számára tulajdonképpen mellékfoglalkozás. Hivatása: a Csabagyöngye SC futballcsapat, amelyet ő hozott létre, s amelynek megmaradásáért naponta meg kell küzdenie. Mivel nincs pénze, arra kényszerül, hogy legjobb játékosait eladja. Ilyen problémák miatt végül is nem tudja felhozni az „Első Ligába” a csapatot, hiszen nem állja a versenyt a tehetős mecénásokkal, akik a konkurensek mögött állnak. Utolsó, nagy csalódása, hogy kapusát, Vallayt is „elcsábítják” tőle; ekkor már a végrehajtók felvonulása sem zavarja. Minarik végül ott hagyja az egészet… A groteszk látásmódú történet tanulsága: „kell egy csapat”, az újrakezdés, az együttes munka jelképe. A rendhagyó előadás a közönség és a játszók viszonyát vizsgálja: az előadás során a nézőtéren ülők, mint szurkolótábor vesznek részt a produkcióban… Az előadás támogatói: Alsóvárosi Kultúrház, Pinceszínház, MASZK Egyesület Játsszák: MINARIK EDE Mosodás: Czene Zoltán A CSAPAT TAGJAI, akik jók és rosszak (hol jók, hol rosszak, más-más néven): Ádám Gergő, Baksán Mónika, Balogh Bálint, Császár Dávid, Dohar Gergely Nándor, Erlauer Balázs, Galkó Janka, Goda Szilvia, Gyekiczki Balázs, Gyekiczki Péter, Hajdú Péter, Harkai István, Kincses Kornélia, Kristóf István, Lipták László, Manga Dániel, Molnár Tünde, Mizsei Viktor, Sallai Endre, Szerdahelyi Mátyás, Tóth Gábor, Trabalka Cecília, Varga Mónika és Varga Norbert Mándy Iván regényének (A pálya szélén) és Sándor Pál filmjének (Régi idők focija) felhasználásával írta és rendezte: Czene Zoltán Zene, montázs, játéktér, ruhák: Czene Zoltán Fény- és hangmester: Szabó Gábor Koreográfus: Lipták László... tovább