Kárpáti Péter: Én, a Féreg

A Szegedi Egyetemi Színház ezúttal egy összkomfortos családi ház konyhájából és szobáiból jelentkezik. A játék során betekintést nyerhetünk egy család mindennapjaiba, attól a pillanattól kezdve, hogy a fiú nem tud bemenni dolgozni. Ez a súlyos esemény és egy súlyos körülmény, és mindezeknek fel és nem dolgozása egyszerre nehezedik apára, feleségre, testvérre, szeretőre. No meg a cégvezetőre! Ránk is. Önökre is. Rád is. Amúgy ez kabaré! Ez olyan Kafkai?!? Vagy nem?

 

Szereplők:

Kukovecz Ákos, Nyéki Tamás, Péterffy Andrea, Nyerges Petra,
Gyekiczki Balázs, Hadzsy János, Lányi Nicolette, Gera Tamás, Hadadi Mária

fény-hang: Balog Arnold
Díszlet, jelmez: SZESZ
Plakátdesign: Gyekiczki Balázs

Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra
Rendező: Varga Norbert

Korhatár: 16 év

Kalliopé

Kalliopé az évszázadok során végigkísérte több száz író életét. Csókja olyan mesterművekhez adott ihletet, amelyekről még ma is tisztelettel szólnak az irodalmárok. De hol vannak ma a múzsák? Kik kapják meg értékes csókjaikat? Hogyan változott az idővel együtt a viszony az alkotók és alkotásaik között? A színpadon feltárul egy világ, melyben a varázslat több mint fantázia, a művészet több mint kedvtelés, a szerelem pedig nem csak édes.

Szereposztás:

Kalliopé: Hadadi Mária
Író: Hodu Péter
Barát: Gyekiczki Balázs
Erasmus: Varga Norbert

Rendezőasszisztens: Skrionya Réka
Író/Rendező: Nógrádi Claudia Anna

Az előadást tizennyolc éven felülieknek ajánljuk!

 

Pintér Béla: A Démon Gyermekei

h

“A Moszkva Tér neon lámpái kékes fényüket szórják. A Városmajor felől alkonyi harangszó hallik. Előttünk, keresztben hetvenhárom autó haladt el, S a Vérmező hársait lomhán belepte a szürkésfekete por.Mi, ősz szülei egy boldog fiúnak, ki házasodni készül, A Budai Várba tartunk egy gazdagabb családhoz. Ahhoz a lányhoz, kit gyermekünk szeret…”

Kétezerkettő nyarán történt augusztus hó hetedik napján,
Tizennégy óra harminc perckor jelentették a rendőrségen,
Az első kerületi kapitányságon, hogy eltűnt egy asszony a Budai Várból.
Y. Kovácsné- Faragó Zsuzsa, a japán kultúra professzora,
Néprajzkutató és műfordító, a piacra indult hetedike reggel,
De sem a csarnokban, sem otthonában nem látták őt soha többé.

Szereplők:
Nyéki Tamás, Péterffy Andrea,
Hadzsy János, Gyekiczki Balázs,
Márkos Emese, Kosztolányi József,
Rátky László, Nógrádi Claudia

Zenészek:
Géczi Gergő, Radvánszky Gábor

 

Zene:
Géczi Gergő és Radvánszky Gábor
Díszlet-jelmez:
Kovács Anna
Fény-hang:
Horváth Attila
Plakátdesign:
Tóth Mihály (Majkol)
Súgó:
Vecsernyés Viktória
Rendezőasszisztens:
Kondor Alexandra
Rendezte:
Varga Norbert

Örkény István: A Borék és Egypercesek

I. felvonás: Örkény István: A borék

Örkény egyfelvonásos vígjátéka, az emberi gyarlóságok és a szabálykövetés egymásnak feszülésétől izgalmas játék.
A katonának sokféle szabályt kell betartania, de ebben a darabban, egy honvédkórházban csak egyet: rendnek kell lennie minden körülmények között!
Ki kell-e bújni , ki lehet e bújni a szigorú katonai szabályok alól hogy mégis Ember maradhass?
A szerzői útmutató szerint egy magyar honvédkórházban játszódik a történet Budapest ostroma alatt.
Az egészségügyi őrmester, a közlegény, a hadnagy, a főhadnagy, az alezredes, valamennyien a kórház raktárkészletét leltározzák…
…azonban hiány van…

Szereposztás:
Tordai, egészségügyi őrmester:
Hadzsy János
Várhegyi, alezredes, kórházparancsnok:
Lipták László
Tóth, főhadnagy:
Gyekiczki Balázs / Gargya Balázs
Borz, hadnagy:
Tóth Csongor
Suták, közlegény: Spitzer Jenő

II: felvonás: Örkény István: Egypercesek

A második felvonás keretét a „minimítoszok” vagyis az 1968-ban megjelent Egyperces novellák adja.
Az Egyperces novellák a második felvonásban természetesen egyfajta válogatás, egyik rendezőelvük, a hosszú forma felől a rövid forma felé (1947-1968), a másik a témák felvonultatása, bemutatása, szó lesz emlékezésről, tragikusságról, menetelésről, halhatatlanságról, álmokról, öltözőkről, értelemről, arról hogy vagyunk, holdrakétáról, virágokról, meggymagról, öregemberről.

Játsszák:
Gyekiczki Balázs / Gargya Balázs, Hadzsy János, Lipták László, Nógrádi Claudia, Spitzer Jenő, Tóth Csongor

Díszlet-jelmez:
SZESZ-Délikert Színház
Fény-hang:
Horváth Attila
Zenei montázsok:
Spitzer Jenő
Plakátdesign:
Tóth Mihály és Gyekiczki Balázs
Plakátfotó:
Kondor Alexandra
Rendezőasszisztens/súgó:
Kondor Alexandra
Rendezte:
Varga Norbert

Örkény István: A borék – vígjáték

Örkény egyfelvonásos vígjátéka, az emberi gyarlóságok és a szabálykövetés egymásnak feszülésétől izgalmas játék.
A katonának sokféle szabályt kell betartania, de ebben a darabban, egy honvédkórházban csak egyet: rendnek kell lennie minden körülmények között!
E szabálykövetés drámai események sorozatát indítja el, hiszen ha a katonaság lényegileg nem más, mint a minél hatékonyabb parancsok és szabályok betartatása, hogy ne gondolkodjon a katona, akkor meg kell tanulni túlélni az Embernek ezt a szituációt.
A parancshoz a szabályhoz való ragaszkodás indítja el az összes konfliktust, ugyanakkor ez vet ágyat a groteszknek, a komédiának, a tragédiának.

Ki kell-e bújni , ki lehet e bújni a fenti szabály alól hogy ember maradhass? Létezik-e olyan út ami be is tartja a szabályokat meg nem is? Nem lehet csak egy kicsit másképp csinálni,kicsit elnézni dolgokat hogy könnyebb és jobb legyen?

A szerzői útmutató szerint egy magyar honvédkórházban játszódik a történet Budapest ostroma alatt.
Az egészségügyi őrmester, a közlegény, a hadnagy, a főhadnagy, az alezredes, valamennyien a kórház raktárkészletét leltározzák……azonban hiány van…

Szereposztás:

Tordai, egészségügyi őrmester:
Hadzsy János
Várhegyi, alezredes, kórházparancsnok:
Lipták László
Tóth, főhadnagy:
Gyekiczki Balázs
Borz, hadnagy:
Tóth Csongor
Suták, közlegény:
Spitzer Jenő

Balázs Béla: Halálos fiatalság – dráma

Balázs Béla műve eredetileg három felvonásos és 1917-ben íródott, és a Kékszakállú herceg várának előzményeként tekintenek rá.

A halálos fiatalságra némely korabeli kritika a “fojtogató” jelzőt használja, amelyet Varga Norbert is átörökít a SZESZ egyfelvonásosában. Igazi lélektani dráma ez, alapos és művészi pontossággal megrajzolt karakterekkel. A figurák messziről ismerősek, talán a habitusuk, leginkább erőszakosságuk miatt: mindent azonnal akarnak, úgy mint mi, a ma emberei.

Az egyfelvonásos főszereplője, Ágnes is igazi mai nő, aki ma nem tud dönteni vagy nem is akar. Felismerjük benne a művészethez való ragaszkodását, és szikár kiállását mellette. Átéljük a drámát, ahogy négy különböző figura próbálja rákényszeríteni akaratát. Ebbe a fáradt levegőbe rokkan bele Ágnes. De vajon mi bírnánk az ő helyében?
A felvonás végén ha akarja, döntse csak el a néző. Vagy ha tudja…

Szereposztás:
Dobray Ágnes:
Kincses Kornélia
Dobray Félix
(Ágnes unokatestvére):
Hadzsy János
Józsa Miklós:
Spitzer Jenő
Lili (Ágnes kollégája):
Soós Julianna/Péterffy Andrea
Báró Lublóy:
Gyekiczki Balázs;
Julcsa (Ágnes cselédje):
Rácz Tamara
Jani(pincér):
Varga Norbert
Gitta:
Kondor Alexandra
Lola:
Vecsernyés Viktória
Rendezte:
Varga Norbert

Müller Péter: Szemenszedett igazság


Bresse városában gyilkosság történik, ám a látszólag egyszerű ügyet szinte lehetetlenné válik felgöngyölíteni: a bírók egyre fogynak, a város lakói napról-napra többet hazudnak. Aztán megérkezik vidékre az igazsághoz görcsösen ragaszkodó Revalier, aki korán átlátja helyzetét: „kötelességteljesítés közben meghalni dicső dolog…de meghülyülni?”- teszi fel a kulcskérdést. Amíg ő mindenáron kitart a „bűnös” keresése mellett, a körülötte lévőknek megvan a véleménye a helyzetről:

De Frillet: És hiába meggyőződés, hiába sajtó, és a legszélesebb körű agitáció: az állampolgárok közönyösek, és tudja, mit mondanak?… Hogy Párizsnak nincs szeme!

Kapitány: Itt nem lehet létezni!…Úgy élünk, mintha meg sem születtünk volna! Csak nyögünk, ábrándozunk, oszt elmúlik az egész!

Vauden: No de honnan tudjam, mi az igazság, ha maguk örökösen változtassák itten?

Koch: Heti 30 fran fizetésből az ember nem tud véleményt kialakítani. Ahhoz vagy nagyon fiatalnak kell lenni, amikor még semmi sem számít – vagy nagyon öregnek, amikor már mindegy.

A tragédia és a komédia a mindennapokban is kéz a kézben jár, így nem csupán az igazság, de az ember természetéről is elgondolkodik a Szegedi Egyetemi Színház Müller Péter bűnügyi komédiáját felelevenítve. A társulat a Szemenszedett igazság segítségével folytatja a kísérletezést: mivel a felvonultatott élethelyzetek és kapcsolatok is színesek, úgy az előadás műfaja is változatos. A komédiától indulva, a comedia d’ell artén keresztül vezet a történet az abszurd játék felé.

A SZESZ előadása hasonlítani akar az élet kuszaságához, csúfolódásaihoz, pofonjaihoz. Habár a színház csak egy szeletet tud ebből az életből kiragadni – ez a szelet a legsűrűbb és legkonkrétabb kíván lenni. Még akkor is, ha kacsint a nézőnek; és kérdez:

Vajon megéri-e egy hozzánk közel álló ügyért hagyni, hogy széthulljon magunk körül minden? Győzelem-e így a győzelem, van-e győztes egyáltalán?
A mindenáron való ragaszkodás egy ügyhöz – legyen szó szerelemről, igazságról, függetlenségről célra vezethet-e?
Hol kezdődik, és hol fejeződik be a saját igazságunk kiharcolása és megtalálása?
Meg kell-e egyáltalán találnunk az igazságot mindennapi problémáinkban?

Vagy jobb, ha nem is tudjuk, mi a teljes igazság?

Szereplők:

Hector Revalier a bíró: Kosztolányi József
Sophie a felesége: Eller Éva
Kapitány a rendőrség vezetője: Lipták László
Koch teremszolga és bírósági írnok: Szerdahelyi Mátyás
Joseph Vallett téglaégető: Tichy-Rács Ádám
Vallett-né a felesége: Kiss Kinga Karina/Baksán Mónika
August de Frillet, királyi fiskális: Imre Krisztián
Ossie Vauden, gazda: Gyekiczki Balázs
Claude Moritz: tűzoltó paracsnok: Fehér Péter
Weber: Hadzsy János
Roul Moulin: Szemendrey István
Anton Pin tolvaj: Imre Krisztián
kurva: Drubina Orsolya
Őrmester: Manga Dániel
Rendőr: Sánta András
Idegen: Iski Roland

Diszlet-jelmez: Délikert Színház-SZESZ
Fény – hang: Mizsei Viktor
Plakátfotó: Pavlovits Máté
Plakát: Vajda Gábor
Rendezőasszisztens és súgó: Bitter Csilla Enikő
Rendezte: Varga Norbert

Kell egy csapat – színházi önéletrajz és végrendelet

Kell egy csapat színházi önéletrajz és végrendelet Mándy Iván regényének (A pálya szélén) és Sándor Pál filmjének (Régi idők focija) felhasználásával a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) „Kell egy csapat” c. előadását 2007 márciusában mutattuk be.
Edzésterv: Minarik Ede mosodás igazában csak szenvedélyének, a labdarúgásnak él, az üzlet számára tulajdonképpen mellékfoglalkozás.
Hivatása: a Csabagyöngye SC futballcsapat, amelyet ő hozott létre, s amelynek megmaradásáért naponta meg kell küzdenie. Mivel nincs pénze, arra kényszerül, hogy legjobb játékosait eladja. Ilyen problémák miatt végül is nem tudja felhozni az „Első Ligába” a csapatot, hiszen nem állja a versenyt a tehetős mecénásokkal, akik a konkurensek mögött állnak. Utolsó, nagy csalódása, hogy kapusát, Vallayt is „elcsábítják” tőle; ekkor már a végrehajtók felvonulása sem zavarja. Minarik végül ott hagyja az egészet…
A groteszk látásmódú történet tanulsága: „kell egy csapat”, az újrakezdés, az együttes munka jelképe. A rendhagyó előadás a közönség és a játszók viszonyát vizsgálja: az előadás során a nézőtéren ülők, mint szurkolótábor vesznek részt a produkcióban…
Az előadás támogatói: Alsóvárosi Kultúrház, Pinceszínház, MASZK Egyesület

Játsszák: MINARIK EDE
Mosodás: Czene Zoltán
A CSAPAT TAGJAI, akik jók és rosszak (hol jók, hol rosszak, más-más néven): Ádám Gergő, Baksán Mónika, Balogh Bálint, Császár Dávid, Dohar Gergely Nándor, Erlauer Balázs, Galkó Janka, Goda Szilvia, Gyekiczki Balázs, Gyekiczki Péter, Hajdú Péter, Harkai István, Kincses Kornélia, Kristóf István, Lipták László, Manga Dániel, Molnár Tünde, Mizsei Viktor, Sallai Endre, Szerdahelyi Mátyás, Tóth Gábor, Trabalka Cecília, Varga Mónika és Varga Norbert

Mándy Iván regényének (A pálya szélén) és Sándor Pál filmjének (Régi idők focija) felhasználásával írta és rendezte: Czene Zoltán

Zene, montázs, játéktér, ruhák:
Czene Zoltán

Fény- és hangmester:
Szabó Gábor

Koreográfus:
Lipták László

Design: Veres Dániel

Munkatárs:
Balogh Dalma

Rendezőasszisztens:
Varró Sándor