Simai Mihály: A félszárnyú tündérek völgye – zenés mesejáték

A SZESZ a VII. évad végére igazi családi előadással készült, amely egyben tisztelgés Simai Mihály, József Attila-díjas szegedi író-költő előtt, 75. születésnapja alkalmából. Mesés játék gyerekeknek és olyan felnőtteknek, akik még hisznek a tündérmesékben. Maxi király betiltja a mesét és ezért a mesefigurák száműzetésbe kényszerülnek. A birodalmi sárkány, Bummbeletádé rettegésben tartja az országot és füstje megmérgezi a szomszédos Tündérvölgy lakóit is. Emberek és tündérek fognak össze, hogy megfékezzék a füstokádót és újra felépítsék az Üveghegyet, amely a Fény és a Harmónia szimbóluma.

Ez a produkció előtérbe helyezi a transzcendenciát (amely a szerző költői-írói világára is jellemző), egy utópisztikus, lírai világot fest elénk, melyben értelme van a küzdésnek, az egyenességnek, az őszinteségnek, s ahová elmenekülhetünk a való világ kilátástalansága elől. Megmutatjuk, hogy milyen is lehetne a világ, ha…

A költő verseire Geltz Péter írt gyönyörű dallamokat.

Szereplők:
Erlauer Balázs, Mizsei Viktor, Kincses Kornélia, Szalkai Dénes, Baksán Mónika, Petró Annamari, Varga Norbert, Hajdú Péter, Kun Áron, Eller Éva, Laczkó Sándor, Kiss Kinga Karina, Gyekiczki Balázs,
Valamint Gyermekszereplők És Zenészek

Zeneszerző:
Geltz Péter

Fény- és hangmester:
Szabó Gábor

Rendezőasszisztens:
Bitter Csilla

Dramaturg és rendező:
Czene Zoltán

Darvasi László: Argentina

A Stern úr című novellából készült színdarab műfaja: ellenmoralitás. Az ellenpéldázatban Stern életútja hiteltelenné, üressé, értelmetlenné válik. Leszámol az élettel. Stern nem megy mennybe. Hova megy? Hova tűnik? Hova tűnünk? Hová tűntünk? Meg tudunk-e a saját, autentikus hangunkon szólalni még egyáltalán? Tudunk-e önazonosak és hitelesek maradni önmagunk és mások előtt? Fölöttébb intim kérdések ezek. Szeretni tudás, vágyódás, gondolkodás, megnyugvás: megnyilvánulás. Érték. Hol van Argentína? Bennünk van? Miért épp Argentína? Miért? A darabban Stern stációit látjuk: leépülésének fokozatait, kommunikációs visszafejlődésének természetrajzát. Következményt látunk, s nem törekvést. „Miért történik ez velem?” – kérdezi Stern. Miért történik ez velünk?
A zárt, mozaikszerű jelenetek, epizódok középpontjában a rejtély, a transzcendencia, az ironizálás áll. Ezt, a látszatra laza struktúrát szabdalják tovább a dalbetétek. S így még abszurdabbá válik a forma. A dalok: önálló kommentek. Akár egy oratóriumban: áriák (dalok), recitativók (prózai szövet, zárt jelenetek) és kórusok (csoportos mozgásjelenetek) építik a nagyon is szigorú, szabályos szerkezetet.

„Színház mindig kell” — mondja Darvasi, és mondom én is. De nem értik. Értik! Félreértik.

Szereplők:
Sánta András, Szerdahelyi Mátyás, Molnár Tünde, Hajdú Péter, Kosztolányi József, Kondász Rózsa, Borsos Beáta, Csorba Kata, Balog József

Felvételről közreműködik:
Rutkai Bori És A Specko Jedno Zenekar
(Vozár János, Bujdosó János, Darvas Kristóf)

Díszlettervező:
Brzózka Marek

Jelmeztervező-kivitelező:
Szántó Cecília

Konzulens: Geltz Péter

Design:
Veres Dániel

Kellékes, súgó és ügyelő:
Laczkó Sándor

Hangmérnök, fény- és hangmester:
Szabó Gábor

Rendezőasszisztens:
Varró Sándor

Rendező: Czene Zoltán

Szerelmesek és Don Quijoték

Szín-játék felnőtteknek, utolsó előtti lehetőség Gyurkó László, Vészi Endre és mások művei nyomán.
A SZESZ 2009 nyarán mutatta be az előadást. A Don Quijote – tematikát dolgozzuk föl: Cervantes, Gyurkó, Vészi és mások műveiből készült sajátos színpadi formanyelven és humorral megszólaló adaptáció. Természetesen felmutatjuk a regény, illetve a színpadi feldolgozások számunkra fontos csomópontjait is.

 

Don Quijote álmai légvárak csupán, egy hóbortos elme túlélési stratégiája vagy az emberi nem és lét legszentebb eszményei, ideái (ha tetszik), melyek megvalósulása a gyakorlati életben nem lehetséges? Vagyis az ítélet: halál? Don Quijote döntése: hozz áldozatot. S a legnagyobb áldozat: tenmagad. De mire megtalálod, vége. Don Quijote egyedül volt.
S mi a tanulság? Képtelenek vagyunk ölelésünkből elengedni az általunk felépített illuzórikus világot. Erősen szorítjuk. Ez a tragédia? Ez itt a bökkenő. Mesék és álmok erdejébe igenis tévedjetek, emberek!
S mindez hogyan szólal meg a színházban, a mi színházunkban? Hittel, bizalommal és tisztán. A kulcsszó a játék, az együttjátszás öröme és ténye. Mert hisszük, hogy a játék: „Segít túllátni a szűk életen!” Megérinteni-megérteni a másikat. Don Quijote rossz korba született. Éppúgy, ahogyan nekünk sincs ínyünkre ez a kor.

Ezért színházat álmodunk magunk köré, amelyben boldogok lehetünk — egy időre.

Szereplők:
Sánta András, Manga Dániel, Kincses Kornélia, Erlauer Balázs, Hajdú Péter, Molnár Tünde, Eller Éva, Kun Áron,Trabalka Cecília

Díszlet: Szesz

Jelmez: Galkó Janka

Mozgás: Seres István (Pipu) M. V.

Fény- És Hangmester: Szabó Gábor

A Rendező Munkatársa: Galkó Janka

Író-Dramaturg És Rendező: Czene Zoltán

Kell egy csapat – színházi önéletrajz és végrendelet

Kell egy csapat színházi önéletrajz és végrendelet Mándy Iván regényének (A pálya szélén) és Sándor Pál filmjének (Régi idők focija) felhasználásával a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) „Kell egy csapat” c. előadását 2007 márciusában mutattuk be.
Edzésterv: Minarik Ede mosodás igazában csak szenvedélyének, a labdarúgásnak él, az üzlet számára tulajdonképpen mellékfoglalkozás.
Hivatása: a Csabagyöngye SC futballcsapat, amelyet ő hozott létre, s amelynek megmaradásáért naponta meg kell küzdenie. Mivel nincs pénze, arra kényszerül, hogy legjobb játékosait eladja. Ilyen problémák miatt végül is nem tudja felhozni az „Első Ligába” a csapatot, hiszen nem állja a versenyt a tehetős mecénásokkal, akik a konkurensek mögött állnak. Utolsó, nagy csalódása, hogy kapusát, Vallayt is „elcsábítják” tőle; ekkor már a végrehajtók felvonulása sem zavarja. Minarik végül ott hagyja az egészet…
A groteszk látásmódú történet tanulsága: „kell egy csapat”, az újrakezdés, az együttes munka jelképe. A rendhagyó előadás a közönség és a játszók viszonyát vizsgálja: az előadás során a nézőtéren ülők, mint szurkolótábor vesznek részt a produkcióban…
Az előadás támogatói: Alsóvárosi Kultúrház, Pinceszínház, MASZK Egyesület

Játsszák: MINARIK EDE
Mosodás: Czene Zoltán
A CSAPAT TAGJAI, akik jók és rosszak (hol jók, hol rosszak, más-más néven): Ádám Gergő, Baksán Mónika, Balogh Bálint, Császár Dávid, Dohar Gergely Nándor, Erlauer Balázs, Galkó Janka, Goda Szilvia, Gyekiczki Balázs, Gyekiczki Péter, Hajdú Péter, Harkai István, Kincses Kornélia, Kristóf István, Lipták László, Manga Dániel, Molnár Tünde, Mizsei Viktor, Sallai Endre, Szerdahelyi Mátyás, Tóth Gábor, Trabalka Cecília, Varga Mónika és Varga Norbert

Mándy Iván regényének (A pálya szélén) és Sándor Pál filmjének (Régi idők focija) felhasználásával írta és rendezte: Czene Zoltán

Zene, montázs, játéktér, ruhák:
Czene Zoltán

Fény- és hangmester:
Szabó Gábor

Koreográfus:
Lipták László

Design: Veres Dániel

Munkatárs:
Balogh Dalma

Rendezőasszisztens:
Varró Sándor

Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné – zenés komédia

Igazi, vérbő, néhol pajzán bolondozásra hívunk-várunk! A SZESZ egy 6 évvel ezelőtti előadását újítottuk fel 2009 nyarán.
A vénasszony szerelméről szól a klasszikus magyar drámairodalom gyöngyszeme, a diákszínjátszás megunhatatlan darabja, Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné c. komédiája.

Diákosan könnyed köntösben, a vásári komédia hagyományainak és típusfiguráinak beemelésével, Németh Sándor fülbemászó dallamaival fűszerezve.

A fiatalság fricskája ez az öregségnek, némi gúnnyal, de azért együttérezve a főhősnővel. Karnyóné a végén majdnem „öngyi” lesz, de hála a tündéri szféra „isteni” beavatkozásának, minden jóra fordul!

Ne higgy azoknak, akik önmegtartóztatóak! Fiatalság — bolondság, avagy: carpe diem! De úgy is mondhatnánk: szeretkezz, ne háborúzz! Nem-cserés támadás. Célunk, hogy a nézőtéren szem ne maradjon szárazon!

Szereplők:
Baksán Mónika,
Kun Áron / Laczkó Sándor,
Varga Norbert / Kürtös Petra,
Hajdú Péter,
Bánvölgyi Tamás,
Ilyés Lénárd / Mizsei Viktor,
Molnár Tünde,
Borbás Ádám,
Eller Éva

Díszlettervező:
Gyarmati János

Jelmez:
Czene Zoltán

Zeneszerző:
Németh Sándor

Munkatársak:
Fejes Vera,
Dorotovics Judit,
Tőke Márton

Rendező:
Czene Zoltán

SZESZ-feszt 2010, darabtemetés

Szerelmem Elektra

Szereplők:

Elektra: Kincses Kornélia

Oresztész: Kristó Sándor

Egisztosz: Boncz Ádám

Krizotémisz: Simó Zsófi

Első Csepűrágó: Tóth Lambert

Második Csepűrágó: Illyés Lénárd

Ruhák:
Varga Betti

Ügyelő és kellékes:
Németh Sándor

Fotó:
Segesvári Csaba

Súgó:
Fejes Vera

Asszisztens:
Varró Sándor

Rendezte:
Czene Zoltán